2013. február 28., csütörtök

édes àlom...


Ismerem, akarom.

Kellemesen friss hideg levegö àramlik be az ablakon. Csendespihenö zajlik éppen. G. Dàvid tàbortüzes zenéjét hallgatom, és örömmel konstatàltam, hogy a hétvégén a vàrosban talàlt tulipànfa àgam lehet, hogy kibontja szirmait. Hamarosan, itt az én ablakomban! Az angol keresztény ràdioban ebéd utàn lejàtszottàk az együttmozdulos pantomim zenéjét. Aaannyira jo! Mindig làtom magam elött a Robi elszànt arcàt! és jo kedvem tàmad töle. Ujra kedvem lesz harcolni Istenért. Nem csak egyetértöen mosolyogni, ha véletlenül történik valami elörelépés, hanem akàr keményen megfeszülve tenni is érte. Mert a szellemi törvényszerüségek müködnek is bizony. Nem csak, ha hiszünk benne. àtok àtkot vonzz, és àldàs àldàst von maga utàn. Persze mindkettöt meg lehet gàtolni. Szabadakarattal. és ebben az akarat a lényeg. Hogy legyen! Hogy erös akaratod legyen! Nem makacs, nem önfejü, de erös. Tanuld meg hasznàlni!

2013. február 27., szerda

2013. február 24., vasárnap

Emma

 


A nö, aki annyira el volt foglalva màsok szerelmi életével, hogy a sajàtja majdnem tul késön jutott eszébe. 
A film, amiben olyan preciz jellemàbràzolàsok jelennek meg, amit minden màs történet is megkövetelne. 
A férfi, aki a megfontoltsàg, kellem és kötelességtudat megtestesitöje.
A tàrsalgàs, ami nélkülözi a korra jellemzö visszafogottsàgot.
A tàrsasàgi élet, amely ma sem zajlik màsképp.

2013. február 23., szombat

Hull a ho, hulla ho

...Alul patak, felül hegyvonulat kisérte végig utamat. A kilàtàst gyakran megszakitottàk a közlekedést lehetövé tevö alagutak. Szépen havazott. Az a fajta hoesés volt, amikor, ha belenézel a levegöbe, ugy érzed, mintha magad is lebegnél. A hopihék csak ugy tétovàn keringtek, mintha nem is akarnànak földet érni. ...

Szàrnyprobàlgatàs


Ma megtettem életem elsö önàllo felfedezö utjàt tömegközlekedéssel külföldön! Igen, kell az az érzés, hogy a vilàg bàrmely pontjàn dobnànak is le ejtöernyövel (és egy zsàk pénzzel), oda juthassak el, ahova csak akarok. Csoda volt a vizpart is, a jeges kavicsok, a hattyutàmadàs, vonatcsatlakozàs vàrakozàs nélkül, belvàros és kincsvadàszat. Ja, és màr egész jol tudom àlcàzni, hogy nem tudok franciàul. :;)

2013. február 22., péntek

Màrcius 25-én

Március 25. A NAGY KÖNYVELHAGYÓ NAP
Március 25-én ünnepli harmadik születésnapját a Veszíts el egy könyvet!

A játékot az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár  indította, amelynek a lényege az hogy veszítsd el az egyik könyvedet egy forgalmas helyen egy beleragasztott szöveggel együtt így adva át egy másik embernek az olvasás örömét.
Az évfordulót a nemes hagyományoknak megfelelően egy nagy könyvelhagyó nappal szeretnék emlékezetessé tenni.

Ha szeretsz játszani, ha neked is van egy könyved, amit hajlandó lennél a vak véletlenre (vagyis egy ismeretlen olvasóra) bízni, ha mindezt regisztrálnád a játék honlapján - http://veszitsel.konyvtar.hu/ - is, és ha vállalod, hogy egy sétával egybekötött könyvelhagyással te is népszerűsíted a játékot és az olvasást, akkor add tovább te is a felhívást és persze március 25-én – amúgy pénteken – legyél te is résztvevője a nagy könyvelhagyó napnak!


Így könnyedén elveszthetsz, de meg is találhatsz könyveket, egyúttal megkeresheted őket kedvenc könyvtáraid katalógusaiban, nyilvántarthatod a kölcsönzéseidet több könyvtárban egyszerre, és még virtuális könyvespolcokat is építhetsz!

Szavaloverseny, àlt. isk.

Romhànyi Jozsef: Marhalevél

Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából eképpen:

Hatalmas Barom!
Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbôgni nem restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tôgyemet,
gondolatom egyre Ön körül ôgyeleg.
Muú! Minden bikák közt legelôkelôbb!
Midôn megláttam a legelô elôtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, hogy kéj oson
keresztül a rostélyoson.
Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit velem Ön tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnekvalómat.
Ám míg Önrôl ábrándozom kérôdzve,
vad féltés öl a szívemig férkôzve,
és átjárja ó mind a kín,
velôscsontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gôg,
mely után az egész tehéncsorda bôg.
De ne féljen Bikaságod!
Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám ha mégis kegyes szívvel veszi ezt a levelet,
s megszánja az Önért égô tehenet,
válaszoljon hamar rája.
Üdvözli Önt a marhája.

Im a levél. Ráírva a kelte.
Az úton a posta elôtt le is pecsételte.
De a postáskisasszony nem vette fel...

Elsö szavak

amire az élet megtanit: 

  • elég 
  • még
  • mindjàrt
  • nyamnyam
  • au

2013. február 20., szerda

Alkonyat

Az eredeti kép nem adta vissza a valosàgot, ezért kicsit felturboztam. Sejtheted. Csodàs volt.

2013. február 19., kedd

Az emberi bölcsesség következményei

1 Sàmuel 13:8-15.
Sàmuel-a proféta, Saul lelki tanàcsadoja, és aki felkente öt kiràllyà Isten parancsàra- megmondta Saulnak, hogy vàrja meg öt, mielött a csatàba indul. Saul türelmesen vàrt egy darabig, de Sàmuel több, mint 7 napot késett a megbeszéltekhez képest, a sereg kezdett szétszéledni. Végül Saul nem vàrt tovàbb, bemutatta ö az égö àldozatot. De alighogy befejezte, megérkezett Sàmuel, és ezt kérdezte: "Hogy tehettél ilyet?!" Saul mentegetözött. 

(és emberi bölcsességgel még igazat is adnànk neki, hiszen tényleg)
  1. egy hetet vàrt Sàmuelre, 
  2. a sereg màr kezdte feladni, sokan elmentek
  3. az ellenség màr tàmadàsra készen àllt ellenük
  4. Saulnak tennie kellett valamit
De Sàmuel ezt mondta: "Mekkora ostobasàgot követtél el! Megszegted Istened, az Ur parancsàt! Pedig, ha engedelmeskedtél volna neki, most az Ur örökre megerösitette volna csalàdod kezében a kiràlysàgot Izrael fölött! Igy azonban még a te uralmad sem lesz tartos."

Ezutàn Isten vàlasztott szive szerint valo férfit, aki uralkodni fog helyette. és amint sokan tudjuk, itt jön Dàvid a képbe. Azért elég elképesztö. 

Mennyiszer vagyunk mi türelmetlenek! 
Mennyiszer esünk kétségbe a nyomàs alatt! 
Hànyszor csinàlunk hülyeséget, csak mert szorit az idö! 

Pedig csak engedelmesnek kell maradni, hogy àldàst nyerhessünk.

Ember, gyerek.

Alszik mindkét "gyermekem", miutàn elnyomta öket a friss levegö az udvaron. Elképesztö, mennyire különbözö személyiségek. Ethan hisztirohamban tör ki minden egyes alkalommal, amikor tetötöl talpig beöltöztetem öket, hogy kimenjünk, és az udvaron csak az ölemben hajlando megmaradni, ahol kényelembe helyezi magàt és szinte azonnal el is alszik. Cloé meg magàtol hozza a ruhàit, és alig vàrja, hogy mindent kiprobàlhasson, tologathasson, gurithasson, megtölthessen, mindenre felmàszhasson, stb.Csak azért nyavalygott egy kicsit, mert nem nyitottam ki neki a homokozot még. 

A gyerekeknél még talàn élesebbek a szeretetnyelvek közötti hatàrok. Cloét folyton figyelni kell, és àllandoan dicsérgetni azért, amit produkciozik. Jàtszani, tornàzni kell vele aktivan. Mig Ethannak elég ha az ölemben ülhet, és nézheti a mesét. 
Szàmomra a kihivàst csak az jelenti, ha a kettöt egyszerre kell teljesitenem. :)

2013. február 18., hétfő

Ugy gondolom, igy érzi magàt az ember az Igazi mellett. és néha màsokkal is.

"...fesztelenül, mintha egyedül lennénk, és vidàman, mint a legkellemesebb tàrsasàgban."

Charlotte Bronte: Jane Eyre

Talàlkozàs Ukrajnàval nyugaton

Szerintem nem én vagyok egyedül ugy vele, hogy Ukrajna nekem nem csak orszàg, hanem egy életérzés. és ennek szerves része az ottani iskola udvaràn talàlhato beton wc. Most ennek a "kulturàltabb" vàltozatàval talàlkoztam egy autopàlya melletti pihenöhelyen itt Svàjcban. Benyitottam egy téglalap alaku helységbe, ahol a falon kétoldalt ferde kapaszkodo, és a földön egy fémalapu lyuk vàrt. Mondhatom, eléggé megrökönyödtem, azt se tudtam, hogy àlljak neki. Szo szerint. :D és az ajto nyitàsàval önmüködöen öblitett. Meg kellett volna néznem a mozgàssérült wc-t is ezen a soron. :)

2013. február 16., szombat

Mai rémület

Amit én az erkélyröl rongybabànak hittem, valojàban egy komplett belsösége valamilyen nagyobb erdei àllatnak, amit a patak vize idesodort... :O enyhén bizarr...

2013. február 15., péntek

Téli kézàpolàs

ötletek:
  • Ha naponta, az es­ti fürdés után áttörüljük a kézfejünket langyos tej és egy fél citrom kifacsart levének elegyével, puha tapintású marad a bőrünk.
  • A mézes kézkrém kimondottan a már kivörösödött, száraz bőr gyógyírja lehet.  
  • Bőrpuhító és tápláló hatású, emellett nagyon egyszerű eljá­rás a nyers, reszelt burgonyát alkalmazó pakolás is. 
  • A körmöket jól bedörzsölhetjük a kifordított fél citrommal/naranccsal, hiszen így erősítjük, tápláljuk az esetleg repe­dezett vagy gyakorta lakkozott körmöket.
  • Extraszűz olí­vaolajjal alaposan bedörzsöljük a kézfejünket és tenyerün­ket, majd húzunk rá egy vékony kesztyűt, hogy egész éjjel "dolgozhasson" az olaj a bőrön. 
(ez utobbi kizàrolag egyedülalvoknak ajànlott)  :)

2013. február 14., csütörtök

A szerelem napja

Hideg, zord, téli idö van odakint, mégis a szivünkben éghet a tüz. Nem kell, hogy személye legyen, elég, ha làngol. Mégis, ha màs làngjàval összefonodik, csak ugy ér fel az égig.


2013. február 13., szerda

van ilyen ember

"Ebben a baràtsàgos szobàban nem érzi otthon magàt- mondtam magamban.- A Himalàja meredek szirtjén vagy a kaffer vadonban, söt még a guineai mocsaras partvidék pestis sujtotta területein is sokkal otthonosabban mozogna. Igaza van, ha kerüli a nyugalmas csalàdi életet; ez nem az ö vilàga, képességei itt csödöt mondanak, tétlenségre van kàrhoztatva; itthon ö nem talàlja a helyét. De küzdelemben, veszélyben, ahol erösnek, bàtornak, kitartonak kell lenni, ott igen, ott ö lesz az elsö! Itt a meleg szobàban, egy boldog gyermek sokkal kellemesebb làtvàny lenne, mint ö. Nagyon helyesen tette, hogy a misszionàriusi hivatàst vàlasztotta, az éppen neki valo!"


                                                                                                                       Charlotte Bronte: Jane Eyre

2013. február 8., péntek

Nyaralni mentem!

Pakolok a holnap kezdödö négynapos nyaralàsomra. Luganoba megyünk egy hosszu hétvégére, hogy kicsit kiszakadjunk ebböl a hétköznapi közegböl. Lugano Svàjc olasz részén a leghiresebb, talàn legszebb? vàros. Kivàncsi vagyok. De amiért elkezdtem ezt a bejegyzést: Most elöször volt olyan elégedett joérzésem, amikor a böröndöm tartalmàra tekintettem, hogy Igen! Ez màr egy nö böröndje! Nem mondom, hogy érett nö, (olyan sose szeretnék lenni, szàmomra kicsit a kiégett fogalmàt is magàba foglalja), de érlelödö nö böröndje. Sàlak, ékszerek, pipere, és egyesével különös figyelemmel megvàlogatott ruhadarabok. Bàrsonyszoknya, szolid mintàs harisnya, passzos koptatott farmer, laza kötött pulcsi. Igen, lassan kezd tetszeni minden, amim van. Màr végefelé jàr a folyamat, amelyben megszabadulok a RéGI ingyen kapott, kifakult, elnyult holmiktol. :;))
önmegvalositàs elöre!

2013. február 5., kedd

Szabó Magda: FŰ

Oly kis lelkem van, hogy ilyen parányi
nincs senkinek talán.

Beszélek én, de hangom is pici,
hát nem figyelsz reám,
azt sem tudod,
hogy katona vagyok,
mert én nagyon kis katona vagyok,
engem nem is látsz, csak a kardomat;
van ám sok kardom, forgatom,
villogtatom, suhogtatom,
még tisztelgésre is kirántom,
szigorú az én kapitányom,
nem szól, de süvölt cudarul,
fél ám a bokor, lelapul.
S tudod,
én olyan katona vagyok,
hogy nem magam ülöm meg a lovat,
hanem a lovam engem:
csiga meg lepke meg esőcsepp
meg szöcske ül a nyeregben,
de nem haragszom, oly piciny szívem van,
nem fér abba harag,
ha indulok, megyek gyalog,
viszem a lovamat,
s ha fáradok
se búsulok,
inkább dúdolgatok,
este, ha feljön a csillag,
elhallgatok.

Hajolj felém, tanulj meg engem,
próbáld meghallani csepp hangomat,
hogy rám ismerj, ne légy olyan magad,
olyan tökéletesen egymagad,
ha egyszer neveden szólítalak
a föld alatt,
s feléd fordítom sose látott,
igazi arcomat.

2013. február 2., szombat

Költözés

Leginkàbb az ösztönzött erre, hogy olyan kevés vàltozàs történik mostanàban körülöttem. és ez a legnagyobb vàltoztatàs, amire önerömböl képes vagyok.
A mai nap öröme, hogy àtrendeztem a szobàmat. Tegnap éjjel jött az ötlet, amikor az àgyambol figyeltem az esö kopogàsàt az ablakon. Oda vagyok ezért a kilàtàsért! Most pedig màr a legkényelmesebben nézhetem a havas hegytetöt az àgyambol! Mindig is szerettem volna egy olyan ablakpàrkànyt, ami elég nagy ahhoz, hogy odakuporodjak olvasni. Most vagy az àgyam elég magas, vagy az ablak alacsonyabb, de ezt a hatàst kelti, és boldog vagyok töle! Sokkal tàgasabb lett a szobàm, még mintha a fény is jobban elférne. Nagyobb hangsulyt kaptak a növények, és van olvasofotelem is àllolàmpàval. Az ajto mellett egyböl a fésülködö asztal, és egyben ruhàsszekrény is, nem is kell több nekem hàrom fioknàl. Probàltam hangulatosra és célszerüen berendezni azt az összesen 9 butort, amivel itt rendelkezem.

Mai sikerélmény kipipàlva!

2013. február 1., péntek

Egy lévita és az àgyasa

A Biràk könyvét olvasom a Bibliàbol, és ezt a történetet muszàj leirnom, mert annyira felhàborodtam rajta. TUdtam elöre, hogy a Biràk könyve nem a tündérmesés rész, de erre nem szàmitottam. Ha van Bibliàd elolvashatod az egész 19. részt, de röviditve:

Biràk 20:4-6.

"Uton voltam az àgyasommal együtt, és estére Gibeàba, Benjàmin földjére értünk. Ott akartunk megszàllni azon az éjjel. De a vàros férfiai éjjel körülvették a hàzat, ahol megszàlltunk, és engem meg akartak ölni. Azutàn megeröszakoltàk az àgyasomat, aki ebbe belehalt. Ezért darabokra vàgtam a holttestét, és szétküldtem az orszàg minden részébe, hogy làssàtok,  milyen szörnyü gonoszsàg történt Izraelben."

Kérdések, amik felvetödtek bennem:

Miért hivja az àgyasànak, ha màr feleségül vette? Merthogy ezt leirja elötte.
Vajon gyàva volt a férfi, hogy hagyta, hogy a feleségét megeröszakoljàk, de maga nem halt meg?
Miféle bosszuvàgy vagy keserüség tesz képes arra, hogy a sajàt pàrod testét feldarabold?
Ki az, aki ezt a küldeményt kézbesiti?

...