Munkaidő

Sok? ×  Nem sok? × Hogy bírod? ×  Hogy teljesítesz? ×  Mikor teljesítesz jobban?  × Túlóráid vannak elegen?  ×  Kötelező óraszám?  × Minden oké? ×  Hogy mennek a dolgaid otthon? ×  Nem túl megerőltető? ×  Ez csak átmeneti állapot. ×  Volt már rosszabb. ×  Meddig dolgozol ma?  × Tudunk találkozni? × Alszok másnapig. × Holnap megbeszélés. × El tudod még ezt intézni? × Nem lenne gond, ha... × Cseréljünk, ha lehet. × Nem lesz az túl sok neked? × Voltál már szüneten? × Fáradtnak tűnsz. × Tartsunk szünetet. × Jövő héten nálad van a lányod? × Hányan leszünk holnap? × Felőlem mehetsz. × Holnap rövid napom van. × Kivehetek két szabadnapot? × Hol töltöd a vakációt? × Az iskolaszünet.  × Csináljuk, úgy, hogy...  ×  Ezt már csak tőle kell megkérdezni.  × Az beleszámít, igen.  × Gondold végig, hogy lesz neked jobb.

Csak néhány kérdés, ami nap mint nap elhangzik, és most a fejemben cikázik.

Generáció

Tíz év különbség sok. Elég arra, hogy más értékrendünk legyen, különböző társadalmi problémákra legyünk érzékenyek, és más kommunikációs formákat részesítsünk előnyben.

Hogy ki és mi fontos a hétköznapokban, talán nem tudatosan döntötted el. De látszik a testtartásodban, hallatszik a hangszínedben, leolvasható a képeidről és a naptárodból. Vajon, amit láttatsz, az egyezik azzal, amit mutatni akarsz? Figyeld meg önmagad! A megismerés legjobb módja a megfigyelés. És a legtöbb időt kivel töltöd? Magaddal. Jó esetben mindig magadnál vagy. A legjobban neked kell tudnod, hogy te ki vagy. Mire hogy reagálsz, kit engedsz közel, mi okoz örömet, félelmet, fájdalmat...

Ma reggel az esőerdők védelméről olvasgattam, olyan politikai döntésekről, amik a természet, a környezetünk jövőjét nagyban befolyásolják. És már nem lehet azt mondani, de hiszen mi közöm van Venezuelához! A világ egyre kisebb, és bizony megérezzük annak a következményét Magyarországon is, ha ott egy erdőgazdálkodást nem elég körültekintően gondoznak.

Hogy ki mit gondol a nemek és szexuális beállítottságok kérdéséről, szintén korfüggő IS.

Amin egyikünk mosolyogni tud, azon a másik még felidegesíti magát.

Kritikusan beszélsz valakinek a profiljáról, de szó nélkül hagyod a barátod érzelmi problémáit.

Általános iskolában még a legjobb barátnőm gyalogolt át hozzám délután a leckefüzettel, hogy ne kelljen annyit utólag pótolni a betegségem miatt. Gimiben már sms-t írtunk, főiskolásként emailt. Tíz évvel később (most) meg videochatben/vlogban értesül az ember percre pontosan a legfrissebb sulis pletykákról külföldön is.

Pff.

Ha fiatalnak érzed magad, tölts időt "korodbeliekkel"! :D :D