Tíz év különbség sok. Elég arra, hogy más értékrendünk legyen, különböző társadalmi problémákra legyünk érzékenyek, és más kommunikációs formákat részesítsünk előnyben.
Hogy ki és mi fontos a hétköznapokban, talán nem tudatosan döntötted el. De látszik a testtartásodban, hallatszik a hangszínedben, leolvasható a képeidről és a naptárodból. Vajon, amit láttatsz, az egyezik azzal, amit mutatni akarsz? Figyeld meg önmagad! A megismerés legjobb módja a megfigyelés. És a legtöbb időt kivel töltöd? Magaddal. Jó esetben mindig magadnál vagy. A legjobban neked kell tudnod, hogy te ki vagy. Mire hogy reagálsz, kit engedsz közel, mi okoz örömet, félelmet, fájdalmat...
Ma reggel az esőerdők védelméről olvasgattam, olyan politikai döntésekről, amik a természet, a környezetünk jövőjét nagyban befolyásolják. És már nem lehet azt mondani, de hiszen mi közöm van Venezuelához! A világ egyre kisebb, és bizony megérezzük annak a következményét Magyarországon is, ha ott egy erdőgazdálkodást nem elég körültekintően gondoznak.
Hogy ki mit gondol a nemek és szexuális beállítottságok kérdéséről, szintén korfüggő IS.
Amin egyikünk mosolyogni tud, azon a másik még felidegesíti magát.
Kritikusan beszélsz valakinek a profiljáról, de szó nélkül hagyod a barátod érzelmi problémáit.
Általános iskolában még a legjobb barátnőm gyalogolt át hozzám délután a leckefüzettel, hogy ne kelljen annyit utólag pótolni a betegségem miatt. Gimiben már sms-t írtunk, főiskolásként emailt. Tíz évvel később (most) meg videochatben/vlogban értesül az ember percre pontosan a legfrissebb sulis pletykákról külföldön is.
Pff.
Ha fiatalnak érzed magad, tölts időt "korodbeliekkel"! :D :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése