Idők. Kulcsok. Ajtók. Történtek. Az idők gonoszak. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki így év vége felé újból és újból átgondolja az idejét. A már itt a földön eltöltött idejét, a még előtte álló idejét. A hasznos és haszontalansággal eltöltött időket. Az aktívan töltött időt, a lustán elmúló időt. A kedves időket, és a haragos időket. A tömeges, családos, baráti és magányos időket. A csendes és a vidáman harsogó időket. Nem csak, ami egy évbe belefér. Mit tettem jól, mit ismételnék meg bármikor szívesen, mit szeretnék elfelejteni, ha lehetne. Mi az, amiért visszatekerném az idő kerekét, hogy egy második egyetlen esélyt kapjak, és éljek vele...
Efézus írja az ötödik könyvében: "Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek, ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata." Efézus 5:15-17.
Én ennek engedelmeskedve hoztam meg addigi életem legtöbb bátorságot igénylő döntését, és azóta is annak gyümölcseiből élek.
